Akció!

Az őrangyalok apokalipszise

Szerző: Suifa

3990 Ft

A nagy sikerű Angyalnak születtem című regény folytatása, melyben a sötét erők már nemcsak az emberi lelkeket támadják meg, hanem az angyalokat is!

Ezt a könyvet közvetlenül a szerzőtől tudod megrendelni:

Megrendelés

Elfogyott

Kategória:
Termékkód: 16801

Leírás

Tombol a Káosz a Földön, mindent elkövet, hogy visszafoglalja a bolygót, amit elvettek tőle a teremtés idején. Hanyatlik az erkölcs, általános a céltalanság, a kilátástalanság, a kiszolgáltatottság, izzik a gyűlölet, a kirekesztés, támad a keserűség és a nyomorúság, hogy aztán a megoldásért cserébe a megtört lelkek szövetségre lépjenek a gonosszal.

Lucifer, az Úr legelszántabb ellensége borzalmas tervet eszel ki, hogyan szakítsa el véglegesen az emberiséget az égiektől. Legfőbb célja, hogy bosszút álljon az Atyán a letaszíttatás óta elszenvedett gyötrelmekért, rá akarja venni a Teremtőt a végső küzdelemre, ám a mennyeiek inkább elkerülnék a háborút, hogy ne veszélyeztessék az így is sokat szenvedő emberiséget.

Suifa, az őrangyal, Amolen, a tanácsadó angyal, és Kerun, a démonvadász újra felveszik a harcot a sötét erőkkel, s az események során a mennyország mellett feltárul a bukott angyalok kevésbé ismert, valamint az őket segítő és a Káoszt szolgáló démonok világa is.

Részlet a könyvből:

Hamarosan megtelt a főtemplom, a szerzetesek elfoglalták helyeiket az óriási Buddha szobor előtt sorakozó ülőpárnákon, lehunyt szemmel, elmélyedve várták, hogy megérkezzen közéjük Tulku Rinpocse, és jelet adjon a púdzsá elkezdésére. A csarnok vörös-arany színekben pompázó terébe beszűrődő hajnali napsugarak megcsillantak a seregnyi oszlopot borító, a szivárvány minden színéből szőtt imazászlók aranyszálain, füstölők illata töltötte be a levegőt. Az oltár előtt ragyogó vajmécsesek sokaságának fénye visszatükröződött a szobor fenséges aranyozásán.

Tulku Rinpocse alacsony, testes ember volt, akiből örökös derű sugárzott. Sárga ingét neki is vörös lepel fedte, amit kissé felhúzott, ahogy leereszkedett szerzetesei közé, majd gondosan eligazította a rakoncátlan anyagot az ülőpárna körül. Mosolyogva nézett végig társai sorain, és enyhe bólintással jelezte, hogy megkezdődhet a felajánlás. Páran felemelkedtek a lámák közül, és a virágokkal díszített Buddha oltár elé járultak az áldozati ajándékokkal. A hét oltárcsészéből az első kettő tiszta vizet tartalmazott a tiszta tudat és a test tisztaságának jelképeként, a harmadik és a negyedik rizzsel volt megtöltve, az egyikben virággal a látás gyönyörűségére, a másikban pedig füstölővel a szaglás általi gyönyörűség megtapasztalására. Az ötödik áldozat a vajmécses volt, mely a világosságot, a létforgatag összes fényét szimbolizálta, majd az utolsó két oltárcsésze következett, az egyik illatos vízzel tele, ami a feltétel nélküli odaadást jelképezte, a másik rizst tartalmazott megpakolva gyümölccsel az ízlelés gyönyörűségére, a hála szimbólumaként.

A lámák elhelyezték az ajándékokat Buddha szobra elé, háromszor hajtottak fejet mellkasuk előtt összetett kézzel a három drágaság előtt, ami nem volt más, mint maga Buddha, az ő tanításai, és az üdvözültek közössége. Amint visszatértek a helyükre, megszólalt a dob és a csengő, majd elkezdődött a kántálás.

Ennek a monoton, mégis babonázóan szép éneknek a célja az volt, hogy megidézzék az istenségeket, akikkel egyesültek is az imaáldozat során. Ilyenkor a szerzetesek egy másik világba léptek, hogy megtapasztalják a békét, azt a mindent átható harmóniát, amire valamennyien vágytak, s amiért vállalták évtizedes tanulmányaikat. Megnyitották a lelküket, kisugározták belső energiáikat, hogy szétterjedjen az univerzumban, és elkántálták imáikat az élők boldogságáért, a békéért, a sötétség legyőzéséért, a betegségek és a járvány megszűnéséért, a gyógyulásokért, kérték, hogy legyen mindenkinek elég élelem és ivóvíz, jusson öröm a nehéz sorsúaknak, remény az elhagyottaknak, legyen bő termés, és tűnjön el a fájdalom, a félelem, hogy az emberek egymás hasznára élhessenek.

Épp a harmadik imaórában jártak, amikor a lámák úgy kapták fel kopaszra borotvált fejüket, mint amikor végigszalad a zenész ujja a zongora billentyűin. Abbahagyták a kántálást, elhallgatott a dob és csengő, mindannyian a rinpocse arcát figyelték, aki még a lélegzetét is visszafojtotta az érzékelt energiák hatására. Nem ez volt az első alkalom az elmúlt napokban, hogy a gonoszt érezték maguk körül, de ami most közelített, az félelmetesebb volt, mint bármi, amit eddig tapasztaltak.

Tulku Rinpocse felemelkedett ültéből, gyors kézmozdulatokkal utasított néhány, az oszlopok árnyékában fegyelmezetten álló harcos szerzetest, hogy vigyék biztonságba a kint várakozó gyermekeket, majd mindannyian térdre ereszkedtek, és leborulásokkal folytatták a mantrák éneklését. A csarnokot védő, sárga inges és vörös nadrágos harcosok közelebb húzódtak a lámákhoz, háttal álltak az imádkozó csoportnak, hogy minden érzékükkel a veszélyre figyeljenek. A több száz vajmécses egyszerre aludt ki, amikor egy hűvös légáramlat söpört végig a templomon, ám a kántálás egyre erősebbé vált. A vörös leplek beborították a szent hely padlóját, és az ima energiája egyetlen hatalmas erővé állt össze, ami készen állt megküzdeni bármivel, ami fenyegette őket.

Elsőként Olivier lépett a csarnokba, akit a bukottak között híresen kegyetlennek ismertek.  A mennyországban arkangyalként szolgált, de a fényudvara már véglegesen kialudt. Itt a Földön a szegényeket és szerencsétleneket kínozta mindaddig, míg végső elkeseredésükben nem tudtak ellenállni, és a sötétség oldalára állt megrontott lelkük. A száműzött égi lények, ha emberekkel vették fel a harcot, emberi alakra váltottak, így tapasztalták meg a test fájdalmait, amit jól hasznosítottak később a fenyegetéseknél. Olivier termetes alakja úgy magasodott a harcos szerzetesek fölé, mint mikor Góliát tekintett le az apró Dávidra. Meztelen felsőtestén kidagadó izmai hullámzó mozgással követték légzését, vészjósló tekintete a földre borult szerzeteseket pásztázta.

Kiadás éve: 2021
Oldalszám: 276
Borító: puhafedeles
ISBN: 978-615-01-3246-4
Méret: 13×19,7 cm

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Az őrangyalok apokalipszise” értékelése elsőként

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük