A szerző születésétől fogva a Dunántúlon él, számára azonban a felnőttkor kezdete sajnos egyet jelentett a korai árvasággal. Íráshoz fűződő harmonikus viszonya az iskolapadtól máig megmaradt, a tanárképző főiskolai évek alatt pedig egyre inkább megérlelődött benne a gondolat, hogy csakhamar kezdeni kellene valamit az asztalfiók mélyén minduntalan csak gyűlő irományokkal. Ez a kötet remélhetőleg egy hosszú út első állomása tud lenni, átadván tapasztalatokból merített meglátásokat, hitvallást és egy új lírikus formát, mely szárnyait bontogató költő számára kifejezetten ildomos és hasznos.