Nő, feleség, feminista, mentor! – Így látja Potápi Rita a női vállalkozói létet a személyes történetén keresztül!

Az egyik legfontosabb mondat, amit magam is megtanultam Ritától: „a változás mindig jó”. A kezdetekkor még nem igazán értettem a jelentőségét, idővel mégis szépen a helyére került bennem a fontossága. Ahogy minden más is, amit tőle tanultam, nem csak szakmaiságról, vállalkozásról, de emberiességből is. Rita felkért, hogy legyek könyvének szerkesztője. Elképesztő megtiszteltetés ez számomra. Az Egy NŐ kérdései tavaly év végén jelent meg, és felejthetetlen sikert aratott a női vállalkozók körében. Ezért is faggattam egy kicsit a kezdetekről, az útról – ami során bármelyikünk megélheti azokat a bizonyos változásokat.

Női vállalkozók mentora vagy. Nem is akármilyen. Higgadtan, célirányosan, mégis elképesztő szeretettel terelgeted a hozzád fordulók sorsát. Mindig csak javasolsz, de sosem utasítasz. Talán ez az egyik nagy erényed, hogy nem megoldást adsz, hisz tudod: az utat mindenkinek magának kell kijárnia. Számodra mindez munka, hivatás vagy inkább egyfajta önkifejezés?

„Problémák nincsenek, csak megoldások.” – 2000-ben a német főnökömtől, Clemenstől tanultam ezt a mondatot. Négy évvel később lettem vállalkozó. Emberekkel, főként nőkkel dolgozom, abban tudok segíteni, hogy a vállalkozásukban meglássák a megoldásokat, majd kiválasszák a nekik megfelelőt, hiszen akkor lesz igazán az övék. Nem munkának vagy hivatásnak nevezném, inkább életfeladatnak. A kérdésfeltevéshez és stratégiai megoldásokhoz értek, ebben van tapasztalatom, ebben érzem otthonosan magam.

Hogyan lett belőled a női vállalkozók mentora? Tudatos építkezés volt? Netán az élet hozta így? Visszatekintve eddigi életedre, látod, hogy milyen lépések vezettek odáig, hogy ki tudj teljesedni abban, amiben jó vagy?

Az „Egy Nő kérdései” című könyvemben leírtam azt a folyamatot, ahogyan vállalkozóvá váltam. Saját példámon keresztül és a szakértői munkám során egyre jobban láttam, mennyire fontos, hogy egy kezdő vállalkozónő segítséget kapjon egy másik vállalkozótól, hogy érezze, nincs egyedül, hogy valaki támogassa őt a különböző lépések átgondolásában. Több női vállalkozásfejlesztési projektben dolgoztam szakértőként és azt a következtetést vontam le, hogy amint a projekt 1-2 év múlva lejárt, a résztvevők szanaszét szóródtak az országban, de kezdő vállalkozóként még szükségét érezték annak, hogy valakitől továbbra is iránymutatást kérjenek, legyen valaki, akivel átbeszélhetik az aktuális problémáikat. Évek alatt egyre jobban érlelődött és erősödött bennem a VIP Nők (Virtuális Inkubációs Program vállalkozóNőknek – vipwomen.hu) gondolata, amely lassan koncepcióvá nőtte kis magát. Társammal, C. Szabó Helgával 2014-től több csoportot is mentoráltunk az általunk fejlesztett programban. Üzletileg ebben a programban stratégiai tanácsadást és üzleti modellezést oktatok a mai napig, valamint mindig van évente 1-2 mentoráltam is, akiknek térítésmentesen segítek.

Kalandos életpályát tudhatsz magad mögött. Számos női vállalkozói siker köszönhető neked is. Milyen érzések kavarognak benned, amikor látod egy-egy mentoráltad felemelkedését, avagy bukását?

Furcsán hangzik, de a mai napig időnként rákeresek egy-egy vállalkozónőre, és megnézem hol is tart éppen. Vannak, akik évek után keresnek meg, mert beszélgetni szeretnének a vállalkozásukról. Jó érzés tölt el mindig, ha látom, hogy sikeresek, ha pedig már nem vállalkozók, hanem valamilyen más területre merészkedtek, akkor annak örülök, hogy nőként megtalálták az útjukat és azon haladnak.
Életem legfontosabb mondata: a változás mindig jó! Hiszem, hogy csak életünk végén tudjuk majd meg, hogy minek mi volt az igazi oka, hogy a kalandok hova vezetnek. Életutam, tanulmányaim és munkám során Bonyhádról, Sopronba, Pécsre, Budapestre kerültem, majd nemzetközi szinten dolgoztam évekig, ma pedig egy bakonyi zsákfaluban élek. Mindenhol izgalmas volt és sokat tapasztaltam. Három dolog nem változott ez idő alatt: mindig azt csinálom, amit szeretek; mindig főként nőkkel és gyerekekkel dolgoztam; valamint tudásommal és tapasztalataimmal másoknak segítek. Egy dolog azonban változott, mégpedig önmagamban. Ma már csak annak segítek, aki ezt kéri, nem akarom megváltoztatni, hagyom, hogy a saját útját járja, hogy döntései akár bukáshoz, akár sikerhez vezetnek, azt felelősséggel élje meg és viselje is a következményeit. Így mindenképpen tudatosan él és tudatosan vállalkozik.

A legtöbb könyv, elsősorban a vállalkozói könyvekre gondolok, mankó is egyben. Iránytű azok számára, akik nem érik be kevesebbel. Ha pedig még személyes történetekkel is fűszerezett, akkor különösen közelivé válik, inspiráló. Szerinted mi a könyved legfőbb üzenete?

Lehet, hogy meghökkentő lesz a válaszom, talán még neked is, pedig te vagy a könyv szerkesztője. A legfőbb üzenet maga a kérdésfeltevés. Mindig tegyük fel a kérdéseket önmagunknak és gondoljuk át a lehetőségeinket és azután tervezzünk. A mai világban megszoktuk, hogy mindent készen kapunk, hogy sokszor megmondják nekünk, mikor mit tegyünk. Így aztán elfelejtettük gyerekkorunk kérdéseit, valamint a kíváncsiságot, a tudni akarás vágyát, a gondolkodást és azt az érzést, hogy mi az, amit valóban akarunk. Szeretek más szemszögből dolgokra ránézni és erre különböző gyakorlatokat is kitaláltam, így a kreativitás mindennapi az életemben. Igaz, a tudatos életvezetés, a tudatos tervezés nem könnyű feladat, mindennap kell dolgozni rajta. A mai napig rendszeresen felteszem magamnak a kérdést: „Így akarok élni, ezt akarom csinálni, boldoggá tesz mindez?” Ha a válasz nem, akkor változtatok.

Nem csak a könyved miatt ismerkedünk meg. Mentorom is voltál. Emlékszem, mikor először megláttalak egy képzésen. Ott ültél csendben, miközben mi, vállalkozó nők izgatottan vártuk, hogy mi vár ránk a hat hetes tréning alatt. Utólag értettem csak meg, hogy te akkor ott a széken ücsörögve megfigyeltél. Elképesztő tehetséggel érzel rá arra, hogy kinek milyen támogatásra van szüksége, amihez természetesen elengedhetetlen, hogy tudd, kivel állsz szemben. Vajon ez a képesség tanulható, vagy velünk született?

Sok minden tanulható, a figyelem, a türelem, a csendben maradás művészete, a kérdezéstechnika. Gyerekkoromban mindig figyeltem az embereket, a környezetemet. Életem nehéz pillanataiban pedig épp a csend és a természet megfigyelése segített át. Igazi introvertált típus vagyok ilyen szempontból, jól elvagyok magammal, a gondolataimmal – így majdnem 50 felé egyre jobban, bár emellett imádok emberekkel is foglalkozni és támogatni őket. Ezt a szüleim példáján láttam és ivódott belém. Talán egy dolog nem tanulható: a megérzések, hiszen ezek érzelmi alapúak, a sugallatok, amit belül hallok a lelkemben – ezt adottságként élem meg. Az viszont igenis tanulható, hogy figyeljünk és hallgassunk is az érzéseinkre, a sugallatainkra. Figyelni a megérzéseinkre a másikkal kapcsolatban és teljes figyelmet szentelni a másikra, amikor kéri.

Sokan úgy tartják, hogy a munkát a magánélettől külön kell választani. Vajon igaz lehet ez akkor is, ha egy nő az álmai útját járja? Sokkal inkább hiszem, hogy esetünkben, olyan mértékben a szívünket tesszük a vállalkozásunkba, az egész lényünk benne van, hogy nehéz lenne a kettőt különválasztani. Talán ezt sugallja a könyvedben fellelhető kettősség is. Te hogy látod?

Úgy gondolom, hogy nőként egy dologra van szükségünk: a szabad választás lehetőségére, hogy azt válasszuk, ami boldoggá tesz, ami kiteljesít, amiben jól érezzük magunkat. Lehet ez munka, család, hobbi, vagy valami egészen más. A lényeg, hogy mi válasszuk meg. Munkának, magánéletnek, vállalkozásnak egy közös pontja van: mi önmagunk, ez a közös nevező, ezért ezt nem kell vagy nem is lehet szétválasztani. A könyvem vizuális megjelenítése a borítón levő kettős arc, a két színvilág, a tördelés mindezt a kettősséget hivatott erősíteni. Amit szét kell választani, az a pénzügyek (magán és vállalkozás pénzügyei), azt kell tudatosan tervezni és jól csinálni vállalkozóként, hogy sikeresek legyünk.

Hogyan tovább? Tervezed a folytatást? Csak remélni tudom, hisz akiben annyi őszinteség és tisztesség lakozik, mint benned, annak – úgy hiszem – minél többet meg kell magából mutatnia a világnak.

Könyvemmel már elég sokat megmutattam magamból, hiszen én is csak egy nő vagyok, tele kérdésekkel. Az elmúlt évtizedek azonban arra sarkallnak, hogy további tapasztalatot osszak meg. Már születik a második könyv, amely nem lesz ennyire kitárulkozó, viszont sok példa lesz benne. Egy szerzőtársammal közösen írjuk, idén fog megjelenni. Sok minden van még bennem, tervek, álmok, amelyeken folyamatosan dolgozom. Hálás vagyok a mostani helyzetnek is, mert abban segített, hogy még jobban tisztán lássak, mit is szeretnék valójában, mi tesz valójában boldoggá.

Hozzászólás

Az email címedet nem publikáljuk. A kötelező mezőket *-al jelöltük.